Kezdőlap

Kardos Pál (Debrecen, 1900. febr. 24.Debrecen, 1971. júl. 2.): irodalomtörténész, tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1957). ~ Albert irodalomtörténész fia. Eötvös-kollégistaként magyar–német szakos bölcsészhallgató Bp.-en (1918–23). 1923–47-ben a debreceni izr. reálgimn., ill. gimn. tanára. 1927-ben a debreceni Ady Társaság egyik alapító tagja volt. 1930-ban feltűnt Kardos Lászlóval közösen írt tanulmányuk, melyben a Hankiss–Juhász szerzőpár a kortárs m. irodalomról írt francia nyelvű könyvét bírálták. Cikkeiben és könyvismertetéseiben is, a Válaszban és a Tiszántúli Figyelőben elsősorban a 20. sz. m. irodalmával foglalkozott. 1943–44-ben munkaszolgálatos volt, közben Debrecenből elhurcolták és megölték apját, feleségét és gyermekét. 1947-től docens a debreceni tudományegy.-en, onnan vonult nyugdíjba 1965-ben egy.-i tanári címmel. 1949-ben a magyar zsidóság sorsát vázolva tanulmányt írt az elpusztult hajdúböszörményi közösség történetéről. Tudományos értékű Nagy Lajosról és Babitsról írt monográfiája. Sok ismeretlen adat felkutatásával gazdagította a Móricz-irodalmat (Móricz Zsigmond vallomásai Debrecenben írt leveleiben, Építünk, 1952. 3. sz.). Kisebb cikkeiben és írásaiban a Nyugat íróival és a debreceni szellemi élet történetével foglalkozott. – F. m. Bírálat Hankiss–Juhász Panorama de la littérature hongroise c. művéről (Kardos Lászlóval, Debrecen, 1930); Arany János izenete (Debrecen, 1942); A debreceni Ady-Társaság húszéves története 1927-1947 (Debrecen, 1947); Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez (Hajdúböszörmény, 1949); Nagy Lajos élete és művei (Bp., 1958); Nagy Zoltán (Bp., 1952); Fagyejev (Bp., 1963); Babits Mihály (Bp., 1972); Irodalmi tanulmányok (válogatta és szerk. Fülöp László, Bp., 1979). – Irod. Fülöp László: K. P. köszöntése (Alföld, 1970. 5. sz.); Kardos László: K. P. hetven éves (Élet és Irod., 1970. 8. sz.); Fáy Árpád: Búcsú K. P.-tól (Élet és Irod., 1971. 28. sz.); Bán Imre: K. P. (Alföld, 1971. 8. sz.); Juhász Béla: K. P. (Irod. tört., 1971. 4. sz.); Vargha Kálmán: K. P. (Irod. tört. Közl., 1971. 4. sz.).