Karsai Ferenc Géza; Kurzweil (Sopron, 1905. júl. 19. – Pannonhalma, 1981. febr. 24.): bencés szerzetes, filológus, történész, könyvtáros, főiskolai tanár. Középiskoláit a soproni bencés gimnáziumban (1915-23) végezte. 1923-ban lépett be a Bencés Rendbe, 1929-ben szentelték pappá. A Pannonhalmi Tanárképző Főiskola, majd a Pázmány Péter Tudományegy. hallgatójaként (1924-29) magyar és német szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Tanári pályáját a bp.-i Bencés Gimnáziumban kezdte, de egy hónap múlva már a Pannonhalmi Tanárképző Főiskolára került, ahol egészen a főiskola megszűnéséig, 1950-ig tanított. 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegy. Bölcsészettudományi Karán egy.-i magántanári habilitációt szerzett s 1940-50-ben német néprajzból és nyelvészetből tartott előadásokat. Egyidejűleg főiskolai teendőit is végezte. 1950-1962 között a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1965-67-ben a Bencés Rend központi főkönyvtárának ig.-ja volt. 1967-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is főkönyvtáros, 1973-tól haláláig pedig főkönyvtári tanácsadó maradt. Újjászervezte a rendi főkönyvtár hazai és külhoni cserekapcsolatait, állománykiegészítését és beszerzéseit, korszerűsítette a könyvtár nyilvántartási rendszerét. Verseket írt, foglalkozott műfordítással, összehasonlító irodalomtörténettel, írt etnográfiai, könyvtörténeti tanulmányokat; a kódexkutatás elismert szakértője volt. – F. m. A forma mint kifejezőeszköz Klopstoch ódaköltészetében (Pannonhalma, 1928); A felsőmagyarországi bányavárosok német népi színjátékai (német nyelven, Ernyei Józseffel, Bp., I. kötet: 1932; II. kötet: 1938); Szent István tisztelete (Bp., 1938.); Középkori vízkereszti játékok (Bp., 1944); Ki volt Anonymus? (Bp., 1944); Az Anonymus-kódex keletkezéséhez (Bp., 1960).