Kelemen Béla, Wolff (Pest, 1865. máj. 16. – Székesfehérvár, 1944. júl. 4.): tanár, nyelvészeti és esztétikai író. A bp.-i egy.-en szerzett tanári oklevelet. 1888–90-ben a Pesti Napló belső munkatársa volt. 1890-től a székesfehérvári állami főreálisk. tanára, 1906-tól ig.-ja. Számos esztétikai és irodalomtörténeti értekezése jelent meg a szakfolyóiratokban. Sokat foglalkozott tankönyvírással és szótárszerkesztéssel. – F. m. Magyar és német zsebszótár (I–II, Bp., 1897–98); Kölcsey ítélete Csokonairól (1897); Magyar és német kézi szótár (I–II. Bp., 1904); Ányos Pál (Székesfehérvár, 1906); Idegen szavak és nevek szótára (Bp., 1910); Jó magyarság (Bp., 1906, átdolg. 1910); Hogyan olvassunk és hogyan írjunk? (Bp., 1910); Magyar és német nagy kézi szótár (I–II. Bp., 1912–14). – Szi. Szabó Dezső: Életeim (Bp., 1965).