Kempelen Béla (Bp., 1874. jún. 21. – Bp., 1952. aug. 27.): családtörténetíró, heraldikus. A bp.-i tudományegy.-en jogot végzett. Szolgabíró Zsadányban (1897. jún.), belügymin.-i segédfogalmazóként főispáni titkár Abaúj-Torna vm.-ben (1902. aug.), utóbb vm.-i első aljegyző (1906). Az Aradi Közlöny (1902–04), a Temesvári Hírlap munkatársa (1904–06). Megvált a hivatalától, címertannal és családtörténettel foglalkozott. A nagykanizsai Zalai Közlöny felelős szerk.-je (1924. szept.–1926. jún.) s a Dunántúli Kultúra szerkesztő-kiadója (1926). 1927–1934. szept. között előadó Bp.-en az Orsz. Társadalombiztosító Int. (OTI) orvosi főosztályán, nyugdíjazásáig. Irodalmi műveit a Fővárosi Lapok, a Pesti Napló, a Bp.-i Hírlap, Az Újság, a Természettudományi Közlöny és más lapok közölték. Családtörténeti és címertani művei forrásértékűek. – M. A nemesség (genealógiai és heraldikai kézikönyv, Bp., 1907); Magyar nemesi almanach. Az 1867–1909-ben magyar nemességre, bárói, grófi, hercegi méltóságra emelt családok (Bp., 1910); Magyar nemes családok (I-XI., Bp., 1911-1932); A magyar nemes családok címerei (I., Bp., 1914); Csonka-Magyarország compass-szerű helységnévtára (Bp., 1922); Nagykanizsa r. t. város címtára (Nagykanizsa, 1926); Magyar főrangú családok (Bp., 1931); Magyar zsidó és zsidóeredetű családok (I-III., Bp., 1937-1939); Családkönyv. I. Nemes családok, polgárcsaládok (Bp., 1940).