Kenedi Géza (Padé, 1853. nov. 25. – Bp., 1935. máj. 15.): ügyvéd, publicista, író. Pécsett és Bp.-en jogot végzett; 1888-tól Bp.-en ügyvédi gyakorlatot folytatott (az Áchim-perben a Zsilinszky fivérek védője). 1881-től a Pesti Hírlap szerk.-je, 1902-től Az Ujság főmunkatársa. 1910–18-ban kormánypárti ogy.-i képviselő. A Tanácsköztársaság után a Szózat, a 8 Órai Újság, 1926-tól a Budapesti Hírlap munkatársa. A Kisfaludy Társ. tagja (1921). Élesen szembefordult Ady költészetével. – F. m. A Quarnero, Fiume és Abbazia (Bp., 1884); Három elbeszélés (Bp., 1900); Az élet könyve (Bp., 1900); Szociológiai nyomozások (Bp., 1910); Írások és tanulmányok (Bp., 1916).