Kerényi Károly (Temesvár, 1897. jan. 15. – Ascona, 1973. ápr. 10.): klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, szerkesztő, az MTA tagja (l. 1946–1949), Baumgarten-díjas (1948), Kerényi Grácia költő, műfordító apja. A bp.-i egy.-en doktorátust (1919), latin-görög szakos tanári oklevelet, majd magántanári képesítést szerzett. Előbb középisk. tanár, 1934-től a pécsi egy.-en klasszika-filológiát és ókori történelmet tanított. A szegedi egy. tanára (1941–43-ban) és a bp.-i tudományegy. magántanára volt. Megindította és szerk. a Sziget c. folyóiratot, valamint a Kétnyelvű klasszikusok c. könyvsorozatot, 1924–1934 között szerk. az Egyetemes Philologiai Közlönyt, később a Műhely és a Pannónia Könyvtár c. sorozatokat. Számos cikke, tanulmánya és ismertetése jelent meg ezekben a kiadványokban. 1929-ben Görögo.-ban találkozott W. F. Ottóval, akinek vallástörténeti munkássága jelentős hatást gyakorolt fejlődésére; a harmincas évek végére ~ nek az antik vallástörténet területén elért eredményei nemzetközileg is ismertté tették nevét. 1943-ban Svájcba emigrált. Elhatározásában szerepe volt Junggal való együttműködésének, együtt írták az Einführung in das Wesen der Mythologie (Zürich, 1942) c. művet és együtt alapították a zürichi C. G. Jung Intézetet, ahol ~ gyakran tartott előadást. Az 1955–56-os téli szemeszterben a bonni, 1960-ban oslói és római, 1961-ben a zürichi, 1964-ben a genovai egy.-nek volt vendégtanára. 1961-től rendes tagja volt a Norvég Tudományos Ak.-nak. 1963-ban az uppsalai egy. teológiai fakultása díszdoktorává avatta. Tagja volt a Rowohlt Deutsche Enzyklopädie tudományos bizottságának. Mitológiai tárgyú könyvei számos nyelven jelentek meg, Görög mitológia c. művét 10 nyelvre fordították le. – F. m. Ókortudomány (Kecskemét, 1935); Dionysos und das Tragische in der Antigone (Frankfurt am Main, 1935); Apollon (Wien, 1937); Töchter der Sonne (Zürich, 1944); Romandichtung und Mythologie – ein Briefwechsel mit Thomas Mann (1934-1945 közötti levélváltás Mann-nal, Zürich, 1945, majd a további levélváltással együtt Gespräch in Briefen címen, Zürich, 1960); Die Mythologie der Griechen, I. Göttergeschichten (Zürich, 1951; London, 1951); Stunden in Griechenland (Zürich, 1952); Unwillkürliche Kunstreisen (Zürich, 1954); Die Mythologie der Griechen, II. Heroengeschichten (Zürich, 1958; London, 1959); Abenteuer mit Monumenten (Olten, 1959); Prometheus (Hamburg, 1959); Tessiner Schreibtisch (Stuttgart, 1963); Der höhere Standpunkt. Zum Humanismus des integralen Menschen (München, 1971); Briefwechsel aus der Nähe (levélváltás Hermann Hesse-vel, München, 1972); Dionysos (Princeton, 1976); Összegyűjtött műveinek sorozata Werke in Einzelausgaben címmel Münchenben jelent meg (I. k. Humanistische Seelenforschung, 1966; II. k. Auf Spuren des Mythos, 1967; III. k. Tage- und Wanderbücher, 1969; VII. k. Antike Religion, 1971; VIII. k. Dionysos, 1976); Görög mitológia (ford. Kerényi Grácia, Szilágyi János György közreműködésével, Bp., 1977). – Irod. Lukács György: K. K. (Társad. Szle, 1948); Németh László: Levél K. K.-hoz (Kiadatlan tanulmányok, Bp., 1968); Szentkuthy Miklós: A mítosz mítosza (Meghatározások és szerepek, Bp., 1969); Szerb Antal: A mítosz mítosza (Gondolatok a könyvtárban, Bp., 1971); Szilágyi János György: K. K. emlékezete (Antik Tanulm., 1973. 2. sz.); Gál István: Jegyzet K. K.-ról (Forrás, 1975. 12. sz.); Falus Róbert: K. K. mítosza és mitológiája (Kritika, 1978. 4. sz.); K. K. és a humanizmus (Bern, 1978); Hanák Tibor: A nélkülözhetetlen bírálat (München, 1983).