Kéri Borgia Ferenc (Kenézlő, 1702. okt. 10. – Nagyszombat, 1768. dec. 1.): csillagász, fizikus. Mint jezsuita tanár több helyen működött, filozófiát, teológiát és fizikát adva elő. 1753–54-ben és 1762–63-ban a nagyszombati egy. rektora. A csillagászat első művelője volt Nagyszombatban (1735–36), még a csillagda felállítása előtt; műszereit (tükrös teleszkóp stb.) saját kezűleg kellett elkészítenie. Fizikai tárgyú munkái közül három mechanikai, egy fénytani kérdésekkel foglalkozik. Könyvei korának fizikáját magas színvonalon tárgyalják s azt az eszmei küzdelmet tükrözik, mely a kartezianizmus és a newtonianizmus között akkor folyt. ~ említett munkái a két szemlélet közti eklektikus álláspontot képviselik. Mint történész a bizánci forrásszövegek magyar vonatkozásait szedte össze. – F. m. Diss. astronomica de cometa viso… (Tyrnaviae, 1736); Epitome historiae Byzantinae (I–II. Tyrnaviae, 1738–42); Diss. physica de Corpore generatim… (Tyrnaviae, 1752); Dissertatio de causis motuum in corporibus (Tyrnaviae, 1754); Diss. de luce eiusque proprietatibus (Cassoviae, 1756). – Irod. M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században (Bp., 1964).