Királyhegyi Pál (Bp., 1909. dec. 27. – Bp., 1981. aug. 7.): író. Bp.-en érettségizett, majd Amerikába került, ahol m. lapoknál újságíróként dolgozott, de volt pincér, munkás és hivatalnok is. 1927-31-ben Hollywoodban statiszta, később forgatókönyvíró. 1931-ben hazatért, a Pesti Napló c. lap munkatársa lett, de rendszeresen írt az Új Idők és a Színházi Élet c. lapokba is. 1938-ban Angliába ment, ahol a Daily Telegraph c. lapnak dolgozott, és fordítással foglalkozott. 1941-ben ismét hazatért. 1944-ben deportálták. Hazatérése után a Ludas Matyi és a Képes Figyelő munkatársa lett. 1950-ben kitelepítették. Miután visszatérhetett Bp.-re, alkalmi szellemi munkákból élt, mert nem publikálhatott. 1956 után ismét megjelenhettek írásai, kabarékban konferansziéként működött. – F. m. Az idegen (r., Bp., 1932); A férfi jön, megy (r., Bp., 1936); Női szeszély (elb., Bp., 1937); A becsület nem szégyen (r., Bp., 1941); Ötezer dollár jutalom (kisr., Bp., 1942); A gengszterek nem nőnek az égig (kisr., Bp., 1947); Az ígéretek földje (kisr., Bp., 1947); Mindenki nem halt meg (r., Bp., 1947); A lejtőn felfelé (r., Bp., 1947); Maud Coutney mestersége (r., Bp., 1948); A ház közbeszól (r., Bp., 1957); Hogyan szerezzünk ellenségeket (humoreszkek, Bp., 1970); Ami sürgős, az ráér – Könnyű kis gyilkosság – Macskazene (humoreszkek, színművek, Bp., 1972); Csak te és ők – Mit kerestem én Amerikában? ! (humoreszkek, jelenetek, Bp., 1974); Első kétszáz évem (önéletrajzi r., Bp., 1979); Négyszemközt önmagammal (humoreszkek, Bp., 1980). – Irod. Bodó Béla: K. P. (Magyarország, 1934. 99. sz.); Vajthó László: K. P. (Prot. Szle, 1935. 4. sz.); Rajk András: K. P. (Népszava, 1963. nov. 5.); Varjas Endre: K. P. (Élet és Irod., 1970., 38. sz.); Barabás Tamás: K. P. (Új Élet, 1981. 13. sz.); Geszti Pál: K. P. (Magy. Hírlap, 1981. jún. 9.).