Kiss Áron, Hegymegi (Porcsalma, 1845. júl. 21. – Bp., 1908. okt. 15.): pedagógus, pedagógiai író. Tanulmányait a sárospataki ak.-n végezte, majd az ottani tanítóképzőben segédtanár. 1870-ben a nagykőrösi ref. tanítóképző intézet ig.-ja, 1875-ben a bp.-i állami polgári isk. tanítóképző intézet pedagógiatanára, 1899-ben ig.-ja lett. 1907-ben nyugdíjba vonult. Szerk. a Pedagógiai Társaság Évkönyvét (1878–79), A Tanítók Könyvtárát (1880–81), A Kis Tükör c. népiskolai kézikönyvek tárát, a Felső Nép- és Polgári-iskolai Közlönyt (1884–92), segédszerk.-je volt a Naptanítók Lapjának (1876–1895). Úttörő munkát végzett a m. pedagógiatörténet feltárásában. Számos tankönyvet írt. – F. m. A neveléstörténet kézikönyve (Bp., 1872); Adalékok Magyarország nevelés- és oktatásügyi történetéhez (Bp., 1874.); A magyar népiskolai tanítás története (I–II. Bp., 1881–83); Magyar gyermekjátékgyűjtemény (Bp., 1891); Vezérkönyv a népiskolai történeti tanításhoz (Mayer Miksával, Bp., 1891); Játéktanító vezérkönyv népiskolai tanítók számára (Kun Alajossal, Bp., 1894.); A polgári iskolai tanító- és tanítónőképzés (Sebestyénné Stetina Ilonával, Bp., 1896).