Kiss Bálint (Szentes, 1802. dec. 29. – Pest, 1868. jan. 27.): festő. Tanárnak készült, majd 1827-től a bécsi ak.-n folytatta tanulmányait, ahol Barabás Miklóssal került barátságba. 1830-ban Szentesen telepedett le, 1834-től Debrecenben arcképeket festett. 1837-től Pesten élt, 1847-ben az MNM képtárának őre lett, és mint ilyen, rendezője volt az első képkiállításnak. 1850-ben elvesztette állását a szabadságharcban való részvétele miatt, 1861-ben ismét visszanyerte, de jelentőset alkotni már nem tudott. Főként történeti tárgyú, de életképszerű képeket festett átlagos akadémikus stílusban. Több változatban és számos másolatban fennmaradt képe Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári tömlöcben (MNG) és a többi festményének tárgyválasztása is a nemzeti öntudatra ébredő ország elnyomás elleni tiltakozását fejezte ki (Hunyadi a rigómezei csata után, Dobó István). – Irod. Zádor Anna: K. B. (A Műv. tört. Munkaközösség Évk. Bp., 1952.)