Kiss István, Rugonfalvi Kiss (Gyimesfelsőlok 1881. jan. 14. – Biharkeresztes, 1957. ápr. 19.): történész, egyetemi tanár. Bölcsészetet és jogot hallgatott a bp.-i egy.-en. 1904-ben jogi doktori oklevelet szerzett. 1906-ban Győr vm. főlevéltárosa, 1921-ben egy.-i magántanár. 1914-ben Debrecenben ny. r. tanárrá nevezték ki. 1918-ban a Székely Nemzeti Tanács elnöke. 1931–32-ben a debreceni egy. rektora. Irodalmi munkásságában nemesi hagyományok és függetlenségi nacionalizmus hatása mutatkozott. – F. m. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választása (Bp., 1906); A magyar helytartótanács története I. Ferdinánd korában (Bp., 1907); Az utolsó nemesi fölkelés (I–II. Győr, 1909–1911); Bethlen Gábor életrajza (Bp., 1922); Trónbetöltés és ducatus az Árpád-korban (Bp., 1928); Az egységes magyar nemesi rend kifejlődése (Bp., 1932); Parainezis (Bp., 1932).