Kiss János (Erdőszentgyörgy, 1883. márc. 24. – Bp., 1944. dec. 8.): altábornagy. Székely katonacsalád sarja. 1902-ben végezte el a nagyszebeni hadapródisk.-t. Az I. világháború után a kőszegi katonai alreálisk. tanára, majd egy kerékpáros dandár parancsnoka, végül a honvédség gyalogsági szemlélője. 1939-ben a hadvezetés német orientációja elleni tiltakozásként nyugdíjba vonult. Ettől kezdve Kőszegen élt visszavonultan. Bajcsy-Zsilinszky baráti köréhez tartozott, aki 1943-ban nagybaconi Nagy Vilmos távozásakor javasolta Horthynak ~ kinevezését honvédelmi miniszterré. 1943 dec.-ében tagja az újvidéki vérengzés bűnösei ügyének tárgyalására kirendelt hadbíróságnak. 1944-ben nagyszabású stratégiai tervezetet dolgozott ki, amelyben javasolta, hogy a német megszállás után kialakult helyzetben a m. hadsereg vonuljon vissza a Balkánra és csatlakozzék a jugoszláv ellenállási mozgalomhoz. 1944 nov. elején a KMP által szervezett, Bajcsy-Zsilinszky vezetése alatt álló magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága megbízottat küldött Kőszegre, hogy felkérje ~t a bizottság kebelében létesült Katonai Vezérkar vezetésére. ~ Bp.-re utazott, átvette az ellenállási mozgalom katonai szervezetének irányítását, s kidolgozta a bp.-i felkelés katonai tervezetét. Ennek kivitelezésére nem kerülhetett sor, mivel 1944. nov. 22-én a nyilas nyomozószervek, árulás révén tudomást szerezve a mozgalomról, annak több vezetőjét, köztük ~t is elfogták. Kétheti kegyetlen vallatás után a nyilas haditörvényszék halálra ítélte, s a Margit körúti katonai fegyházban kivégezték. – Irod. Dezsényi Miklós: K. J. altábornagy (Vasi Szle, 1959. 2. sz.); Pintér István: Adatok a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának történetéhez (Hadtört. Közl. 1961. 2. sz).