Kittenberger Kálmán (Léva, 1881. okt. 10. – Nagymaros, 1958. jan. 4.): Afrika-kutató, állattani gyűjtő, útirajzíró. Léván végezte a tanítóképzőt, majd a bp.-i polgári isk.-i tanárképzőben folytatta tanulmányait, s közben látogatta az MNM állatpreparátori műhelyét. 1902-ben K-Afrikába utazott, hatszor kereste fel Afrika K-i részének Egyenlítő vidéki, állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legérdekesebb területeit. 1902-től 1906-ig a Kilimandzsáró őserdeiben, valamint a környék sztyepjein és szavannáin, 1906–1907-ben a Danakil-földön, 1908–12 között a Viktória-Nyanza K-i partvidékének sztyeppterületein gyűjtött és vadászott. 1913–14-ben Uganda keleti felében dolgozott, de a háború kitörésekor internálták és Indiába toloncolták, ahonnan csak a háború befejezése után, 1919-ben szabadult. 1925–26-ban ismét Ugandában, a Ruwenzorit övező őserdőkben gyűjtött és vadászott, végül 1928–29-ben még egyszer felkereste Uganda Ny-i vidékeit, hogy a nagyvadak és madarak életét tanulmányozza. Több mint 60 000 példányból álló, fajokban is gazdag anyagot gyűjtött az MNM-nek. A gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmaz: közel 40-et róla neveztek el. A Nimród c. vadászújságot szerk. A Széchenyi Zsigmond s az ő gyűjteményéből álló trófeakiállítás 1956-ban az MNM-ben leégett. – M. Vadász- és gyűjtőúton K-Afrikában (Bp., 1927); A megváltozott Afrika (Bp., 1930); Kelet-Afrika vadonjaiban (Bp., 1955); A Kilimandzsárótól Nagymarosig (Bp., 1956). – Irod. Boros István: K. K. emlékezete (Bp., 1959). – Szi. Fekete István: K. K. élete (r., Bp., 1962).