Kezdőlap

Klebelsberg Kunó, gróf (Magyarpécska, 1875. nov. 13.Bp., 1932. okt. 11.): mimiszter, az MTA tagja (t. 1922, ig. 1924). Bp.-en, Berlinben, Münchenben és Párizsban végezte tanulmányait. A miniszterelnökségen fogalmazó, majd osztálytanácsos, 1910-től közigazgatási bíró, 1914-től vallás- és közoktatásügyi min.-i államtitkár. Az I. világháború idején a Nemzeti Munkapárt egyik országos szervezője. 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnöke, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára és Kolozsvár ogy.-i képviselője. 1919. febr.-ban Bethlen István gróffal együtt megszervezte a Nemzeti Egyesülés Pártját. Az 1920-i ngy.-en egyesült keresztény párti, az 1922-i ngy.-en egységes párti képviselő. 1921. dec. 3-tól 1922. jún. 16-ig belügyminiszter, 1922. jún. 16-tól 1931. aug. 24-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter, időközben 1930. szept. 8.–szept. 28. között ideiglenesen népjóléti és munkaügyi miniszter is a Bethlen-kormányban. A Magy. Történelmi Társulat és több társadalmi és tudományos egyesület elnöke volt. Minisztersége idején kiépítették a tanyai iskolák hálózatát, megreformálták a polgári iskolát és leányközépiskolát, lerakták a szegedi egy. alapjait és felállították a bécsi, berlini és római m. intézeteket. – M. Beszédei, cikkei, törvényjavaslatai, 1916–1926 (Bp., 1927); Neonacionalizmus (Bp., 1928); Jöjjetek harmincas évek (Bp., 1929); Világválságban (Bp., 1931). – Irod. K. emlékezete (Szeged, 1933); Huszti József: gr. K. K. életműve (Bp., 1942); Balogh Sándor: K. és a magyar nacionalizmus (Valóság, 1959).