Kolosváry Gábor (Kolozsvár, 1901. aug. 18. – Szeged, 1968. dec. 25.): zoológus, paleontológus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1960). Egy.-i tanulmányait medikusként kezdte, majd a természetrajz szakon folytatta a kolozsvári tudományegy.-en. 1923-tól Szegeden gyakornok; 1925-ben állattanból doktori oklevelet, 1926-ban tanári képesítést szerzett. A szegedi tudományegy. Állattani Intézetében (1923-29), majd a MNM Állattárában (1929–45) és a Föld- és Őslénytárban (1945–54) dolgozott. Szegeden magántanárrá habilitálták (1941). Muzeológusként gyűjtőutakat tett Olaszo.-ban, Jugoszláviában és Erdélyben, dolgozott a splatoi Oceanográfiai Intézetben. 1954-ben a szegedi egy.-en az állatrendszertani tanszék tanárává nevezték ki. A Tisza-kutató munkaközösség vezetője és a Tiscia c. kiadvány főszerk.-je. Tudományos munkásságában az általános állattannal és állatrendszertannal közben egy évtizeden át paleontológiával is foglalkozott, és őslénytani szempontból jelentős állatcsoportok feldolgozása révén szoros kapcsolatba került a geológiával. Ökológiai, állatélettani, elméleti biológiai, genetikai, tenger- biológiai, állatföldrajzi és szorosan vett faunisztikai kérdésekkel is foglalkozott. Ez utóbbi témakörből kiemelkedő Szeged, az Alföld, Erdély és a barlangok pókfaunájának feldolgozása. Nagy hírű paleontológus volt. Vezetésével indult meg a rendszeres és szervezett Tisza-kutatás 1955-ben. 1965-ben megkapta a Magy. Hidrológiai Társ. Bogdánfy-érmét. A Société Linnéenne de Lyon tagja volt. – F. m. Az állatok lelki fejlődésének sajátosságairól (Bp., 1924); A szongáriai cselőpók (Szeged, 1926); Tiszavölgyi halászat és település (Bp., 1928); Magyarország kaszáspókjai. Die Weberknechte Ungarns (Bp., 1929); A fali kaszáspókok tartózkodásáról szélnek és napnak kitett épületfalakon (Tihany, 1930); Die Balaniden der Adria (Bp., 1948); Ivadékgondozás az állatvilágban (Bp., 1954); Magyarország kréta-időszaki koralljai (Bp., 1954); Apáthy István (Szeged, 1956); A Bükkhegység eocén koralljai (Bp., 1956); Über Triaskorallenfauna Ungarns (Szeged, 1966). – Irod. Csepreghyné Meznerics Ilona: Dr. K. G. emlékezete (Földtani Közl., 1969. 4. sz.); Horváth Anna: Dr. K. G. (Hidrol. Közl., 1969. 4. sz.); Ábrahám Ambrus: K. G. (Magy. Tud., 1969. 7-8. sz.).