Kónyi János (18. sz.): író, fordító, strázsamester. Életéről keveset tudunk, Bessenyei György A philosophus c. vígjátékában örökítette meg. Valószínűleg Tolna v. Baranya vm.-ből származott. 1772-ben gróf Esterházy Antal gyalogezredében szolgált mint strázsamester. Mintegy két évtized alatt tizenhat könyve (fordítások, átdolgozások) jelent meg. Széchényi Ferenc támogatásával magyar fordításban kiadta Tessedik Sámuel munkáját: A paraszt ember Magyar-országban (Pécs, 1786); Ábel Kain által lett halála (Gessner írásainak fordítása, Pest, 1775); Díszes erkölcsekre tanító beszédek (Marmontel Erkölcsi leveleinek fordítása, Pest, 1775); Gróf Valtron avagy a subordinatzio (Pest, 1782, F. H. Müller német drámájának fordítása. Az első m. nyelvű színmű, amelyet hivatásos színészek adtak elő Mo.-on). – F. M. Magyar hadi roman avagy gróf Zrínyi Miklósnak Sziget várában tett vitéz dolgai (A Zrínyiász átdolgozása négyes rímes versekben, Pest, 1779); Ártatlan mulatság avagy Florentz és Lion vitézeknek amint is Marcebilla török kisasszonynak ritka példányú története (francia és német r. után, Buda, 1785); A mindenkor nevető Democritus… (I–II. Buda, 1782). – Irod. Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (I–II. Bp., 1886–88); Simai Ödön: K. J. újításai (Magyar Nyelv, 1907); György Lajos: K. és D'Aulnoy (Kolozsvár, 1911); György Lajos: K. J. Democritusa (Bp., 1932); Lukács József: Adalékok K. J. életéhez (Irod. tört. 1943).