Koppi Károly (Vác, 1744. febr 26. – Nagykároly, 1801. ápr. 6.): történetíró, egyetemi tanár, piarista pap. 1774-től Bécsben volt nevelő. 1777-től Kassán, 1780-tól a kolozsvári ak.-án tanított, 1784-től 1795-ig a pesti egy.-en a világtörténelem tanára. A felvilágosodás és a polgári reform híve. Előbb jozefinista, majd 1790-ben a nemesi-nemzeti mozgalom reformista szárnyát támogatta, röpiratában hangsúlyozta a nemzet királyválasztó jogát; kéziratos Parainesisében (1790) a mindenkire érvényes emberi jogokat hirdette. 1795-ben, a jakobinus per idején haladó nézetei miatt megfosztották katedrájától. Műveinek nagy része kéziratban maradt. Közreadta Grondski de Grondi Sámuel Historia belli Cosaco-Polonici Conscripta 1676 c. művét (Pest, 1789). – M. Prolegomena Historiae ecclesiasticae (Viennae, 1786); Jus electionis quondam ab hungaris exercitum (Pestini, 1790). – Irod. Horváth Ambrus: K. K. működése (Szeged, 1940); Benda Kálmán: A magyar jakobinusok iratai (I. Bp., 1957).