Kezdőlap

Kornis Károly (Arad, 1822. ápr. 19.Pest, 1862. jan. 27.): jogász, egyetemi tanár, publicista. 1844-ben ügyvédi vizsgát tett és a pesti váltótörvényszéknél lett gyakornok, majd fogalmazó. 1848-ban a Március Tizenötödike körének radikálisai közé tartozott. A felelős m. kormány 1848. ápr.-ban megbízta a büntetőjog előadásával a pesti egy.-en, majd 1848. júl.-ban r. tanárrá nevezték ki. A kormánnyal együtt elhagyta Pestet és kormánybiztos volt a délvidéken. 1849. júl.-ban a vésztörvényszéknél lett vádló. A szabadságharc leverése után külföldre emigrált. Itthon 1850-ben távollétében halálra ítélték és jelképesen felakasztották. Előbb Franciao.-ba, majd az USA-ba, végül Brazíliába ment. New Yorkban 1852-től rövid ideig a Magyar Menekültek Lapját szerk., majd gyári munkás, fényképész, kereskedő stb. volt. 1854-ben Brazíliába (Rio de Janeiro) költözött; itt ügyvédi gyakorlatot folytatott és irodalommal is foglalkozott. Egy.-i tanárnak is meghívták, ezt nem fogadta el. Meggyötört egészsége, elhatalmasodott tüdőbaja miatt amnesztia nélkül is hazajött meghalni. Büntetőjogi előadásainak egy része nyomtatásban is megjelent. Ezekben polgári radikális álláspontot fejtett ki. Még haladóbbak politikai beszédei és röpiratai. Az emigrációban a polgári házasságról írt nagyobb tanulmányt, amelyet az egyház – a polgári házasságról kifejtett haladó nézetei miatt – indexre tett. A munka eredetileg spanyol nyelven, utóbb német nyelven is meg jelent. Írt egy portugál-latin nyelvkönyvet is. – F. m. Váltóeljárási rendszer (Pest, 1847); A kormányrendszerről szózat a néphez (I–II. füz. Vác-Buda, 1848); A szabadságról szózat a népnek (Szeged, 1849); Értekezések a büntetőjog köréből (csak az első 2 ívet nyomták ki, Pest, 1849); Eljárási rendszer a rögtönítélő bíróságok számára (Pest, 1849); Hazafiak (Arad, 1849; proklamáció); Das neue Ehegesetz (Hamburg, 1862). – Irod. Szabó Imre: Burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon (Bp., 1955).