Kossalka János (Vajdahunyad, 1872. márc. 19. – Hatvan, 1944. szept. 20.): mérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte (1893), majd Kherndl Antal tanársegéde lett. Hosszabb külföldi tanulmányút után a MÁV szolgálatába lépett (1896–9R), majd a Kereskedelmi Min. főmérnöke lett. Újabb külföldi tanulmányutat tett (Németo.-ban, Franciao.-ban és Angliában). 1903-ban a bp.-i műegy.-en műszaki doktori oklevelet, 1906-ban magántanári képesítést nyert, s a hídépítéstan meghívott előadója lett. 1909-ben Kanadában és az USA-ban járt, hol eleinte üzemi mérnökként, majd mint tervező dolgozott, és tanulmányokat folytatott a hídépítés terén. 1916-tól 1941-ig a bp.-i műegy.-en az I. sz. hídépítéstan tanszék ny. r. tanára. Kiváló pedagógus. Az 1920-as évek végétől a Budapesti Mérnöki Kamara elnöke, 1926-tól 1934-ig a Keresztény Gazdasági Párt programjával ogy.-i képviselő, 1937-től a Magyar Mérnök- és Építész Egylet tiszteleti tagja. Tervei szerint épült a makói Maroshíd, a dunaföldvári és – Mihailich Győzővel közös terv alapján – az óbudai Árpád-híd. Első díjat nyert a Boráros téri Duna-híd pályázatán is, azonban a feltételek módosítása miatt ez mégsem az ő tervei alapján került kivitelre. Családjával együtt bombatámadás áldozata lett. A hídelmélet és statika, valamint a hídépítés terén egyaránt kimagasló és úttörő munkát végzett. Alapvető elméleti felismerése, hogy a kinematika minden törvényének a statika egy rokon törvénye felel meg. – F. m. A többtámaszú oszlopostartó elmélete (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl. 1905); A többtámaszú tartók belső erőinek analitikus úton való meghatározása (Magy. Mérnök és Építész; Egyl. Közl. 1915); Tartók statikája (Bp., 1920, a Mérnök Egylet 1921-ben aranyéremmel tüntette ki); Tartók statikája és kinematikája (Bp., 1941). – Irod. Korányi Imre: K. J. (Az ÉKME Évk. 1955–56); Mihailich Győző: A XIX, és XX. századbeli magyar hídépítés története (Bp., 1960); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).