Koszterszitz József (Újpest, 1898. febr. 12. – Kalocsa, 1970. jún. 3.): római kat. pap, főesperes, író. A teológiát a bécsi Pasmaneumban végezte, Kalocsán szentelték pappá, és teológiai doktorrá avatták (1920). Lelkészi és hitoktatói évek után, pápai kamarás (1935), a pesti Szent Imre Kollégium ig.-ja (1936–46), kalocsai kanonok, főesperes (1946). A Magy. Gyermektanulmányi Társaság ügyvezető elnöke (1939–1945). Mint hitoktató került kapcsolatba a cserkészmozgalommal. Ifjúsági műveket írt. Szerk. A Gyermek (1927–43), a Magyar Cserkész (a gödöllői Jamboree idején, 1933, öt nyelven) c. lapokat, a Zászlónk c. ifjúsági lap főszerk.-je (1939–1945). – F. m. Csillagszemű fiúk és egyéb színdarabok (Bp., 1925); Mesélnek a kulisszák (Bp., 1928); A kemény parancs (Marcell Mihállyal, Bp., 1928); A psychofootballisták (fantasztikus sporttörténet, Bp., 192B); Viharzóna. Élettani és lélektani iránymutatás (Bp., 1939); Kérdőjelek a fiúszívekben (Bp., 1941); Kamaszok (Bp., 1942); Levelek a gólyához (Bp., 1943); Csibészklub (Bp., 1944); Lurkó (ifj. r., Bp., 1944); Iluska (ifj. r., Bp., 1945).