Kezdőlap

Kovács Pál (Dég, 1808. júl. 1.Győr, 1886. aug. 13.): orvos, író, szerkesztő, az MTA l. tagja (1833). 1827-től 1833-ig a pesti egy.-en végzett orvosi tanulmányokat. Megismerkedett a pesti írókkal, Kisfaludy Károly írói csoportjával, az Auróra-kör polgáriasodó tagjaival, s hozzájuk csatlakozva folytatott irodalmi tevékenységet. Az MTA r. tagságáról Csató Pál támadása miatt lemondott. 1836-ban részt vett a Kisfaludy Társ. megalakításában, s a Társaság tagja lett. 1835-től gyakorló orvos Győrben; a város társadalmi és kulturális életének irányításában és szervezésében élénken részt vett. 1847-ben a Vaterland c. német újság helyébe megalapította s 1847–48-ban szerk. a Hazánkat, az első m. nyelvű győri lapot, amelynek Petőfi és Arany is munkatársa volt. Derűs hangú elbeszélései, színművei és versei a korabeli lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg. – F. m. Thalia (Eredeti színdarabok gyűjteménye, vígjátékok; Pest és Győr, 1833–37); K. P. munkái (Elb. és színművek gyűjteménye, I–IV. Pápa és Győr, 1841–46); A művész álma (színmű, Buda, 1842); Farsangi kalandok (Bp., 1877). Irod. Vadnai Károly: Emlékbeszéd K. P. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1887); Koltai Virgil: K. P. élete és működése (Győr, 1889); Klauber Frigyes: K. P. mint novellaíró (Bp., 1900); Pitroff Pál: K. P, irodalmi levelezése (Irod. Tört. 1914); Bay Ferenc: Elfelejtett írók, K. P. 1808–86 (A Könyvtáros, 1957. 7. sz.)