Kozma László (Miskolc, 1902. nov. 28. – Bp., 1983. nov. 9.): villamosmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas (1948), az MTA tagja (l. 1962, r. 1975). Szolnokon érettségizett 1921-ben. A bp.-i József Műegy.-re a numerus clausus miatt nem vették fel, ezért az Egyesült Izzóban helyezkedett el, ahol 1925-ig villanyszerelőként dolgozott. A gyár vezetőinek anyagi segítségével beiratkozhatott a csehszlovákiai Brno német műszaki egy.-ére, ahol 1925-1930 között folytatta tanulmányait, és 1930-ban megszerezte a villamosmérnöki diplomát. 1930. máj.-tól a belgiumi Bell Telephone Társ. (Antwerpen) mérnöki irodájában, majd fejlesztési laboratóriumában mint kutatómérnök dolgozott. A cégnek 37 bejelentett szabadalma volt az ő nevén. 1942 végén – német nyomásra – el kellett hagynia Antwerpent. Hazajött, ismét az Egyesült Izzó alkalmazta, műszerészként dolgozott a rádiócsőmérési osztályon. 1944-45-ben deportálták, ahonnan súlyos betegen tért haza. A bp.-i Standard gyár (a későbbi BHG Híradástechnikai Vállalat) mérnöki irodájának telefonmérnöki osztályán mint főmérnök vezette a telefonberendezések tervezési munkáit. 1948-ban műszaki ig.-vá nevezték ki. A telefonközpontok újjáépítésében fejtett ki érdemes munkát. 1948-ban meghívták az Áll. Műszaki Főisk.-ra tanítani, 1949-ben, pedig a műegy. tanára lett, az akkor létesített vezetékes híradástechnikai tanszéken. 1949 végén az ún. Standard-ügy kapcsán koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték. 1955-ben rehabilitálták, az egy.-i oktató munkát 1956 febr.-jától folytathatta. Az MTA anyagi támogatásával foglalkozott digitális számítógépek tervezésével is. Megtervezte és 1958 végére megépítette az első működő jelfogós, programozható, digitális számítógépet hazánkban. 1964-ben pedig megtervezte és elkészítette az első hazai nyelvstatisztikai automatát. 1960-1963 között a BME Villamosmérnöki Karának dékánja; irányításával hajtották végre első oktatási reformját. Tagja volt a Tudományos és Felsőoktatási Tanácsnak, a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek, a KPM Műszaki Kollégiumának, alelnöke az MTA Híradástechnikai Főbizottságának. 1961-ben megkapta a Puskás Tivadar-díjat – F. m. Távbeszélő-technika elemei (Bp., 1950); Műszaki értelmezőszótár. 23-25. Híradástechnika (szerk., Barta Istvánnal, Bp., 1964) Távbeszélő-technika. Átviteltechnika mérnökök számára (Bp. 1965). – Irod. Izsák Miklós; K. L. 70 éves (Híradástechnika, 1972. 10. sz.); Dr. K. L. 1902-1983 (A Jövő Mérnöke, 1983. dec. 19.); Géher Károly; K. L. (Magy. Tud., 1984. 4. sz.); K. L. (Híradástechnika, 1984. 6. sz.).