Környei Elek, Környei Krepelka (Selmecbánya, 1905. jún. 15. – Bp., 1982. okt. 15.): költő, író, újságíró. Főreálisk.-ban érettségizett. 1927-ben kezdte újságírói pályáját a Komáromi Lapoknál. 1931-től 1937-ig Pozsonyban a Híradó, majd 1944-ig a pozsonyi Új Hírek szerk.-je. A két világháború között a felvidéki m. irodalmi élet egyik szervezője volt. 1945-től Bp.-en élt. Előbb a Kis Újságnál dolgozott, majd az MTI székesfehérvári szerkesztőségének munkatársa volt nyugdíjazásáig (1966). Drámát írt Napóleonról és Eleonora Duséról. Sajtó alá rendezte Eötvös Loránd, a tudós és művelődéspolitikus írásaiból c. könyvet (1964). – M. Négy szem között (versek, Komárom, 1929); Fadrusz János élete (színmű, Pozsony, 1940); Ifjú szívekben (emlékezések, Bratislava, 1942); Az ember tragédiája a XX. században-Pietà (két drámai költemény, Bratislava, 1943); Felelj, Prometheus! Drámai költemény-Adj Urunk, szivárványt! Versek a viharban (Bratislava, 1944); Beethoven és Martonvásár (Bp., 1975).