Kezdőlap

Kőszegi Margit (Máramarossziget, 1902. márc, 11.Marosvásárhely, 1988. jan. 31.): romániai magyar színésznő, a Román Népköztársaság érdemes művésze (1957), ~-Dusu és Mária színésznők nővére. Érettségi után orvosi egyetemre járt, majd tisztviselőként dolgozott, közben ének-zenét tanult, Izsó Miklós színiiskoláját látogatta. 1924-ben Kolozsvárott operaénekesnőként debütált, 1930-ig működött ebben a szerepkörben: Frasquita (Bizet: Carmen), Gilda (Verdi: Rigoletto), Lola (Mascagni: Parasztbecsület). 1930-tól három évig vidéken játszott, 1933-1946 között a kolozsvári Thália, ill. Nemzeti Színház tagja volt, ahol főleg operettekben: Szaffi (Strauss: A cigánybáró), Médi, Tschöllné (Schubert-Berté: Három a kislány) és népszínművekben lépett föl. 1946-ban a Marosvásárhelyi Székely Színházhoz szerződött, melynek haláláig tagja volt, a hatvanas évek közepétől nyugdíjasként. 1984-ben lépett utoljára színpadra. Marosvásárhelyen tért át a prózai szerepekre, egyre érettebb művészként sokféle szerepkört betöltött, elsősorban Gorkij- drámák főszerepeiben. Életem a színház c. emlékiratát az Új Élet közölte folytatásokban, 1973-ban. – F. sz. Vaszilissza (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Vassza Zseleznova (Gorkij: címszerep); Apátnő (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek); Kamilla (Csiky Gergely: Ingyenélők); Nagyné (Bródy Sándor: A tanítónő), Nanny (Zindel: A gammasugarak hatása a százszorszépekre). – Irod. Polgár István: K. M. (Igazszó, 1962. 11. sz.); Marosi Ildikó: A megidézett ötven év (Utunk, 1976. 3. sz.); Jánosházy György: K. M. köszöntése (Utunk, 1982. 23. sz.); Oláh Tibor: Megszakítatlan életút (A Hét, 1988. 8. sz.); Vári Attila: Margit néni (Film, Színház, Muzsika, 1988. máj. 21.).