Kövy Sándor (Nádudvar, 1763. júl. 15. – Sárospatak, 1829. júl. 24.): jogakadémiai tanár. Debrecenben teológiai és bölcseleti, a pozsonyi ak.-án jogi tanulmányokat folytatott. Ügyvédi vizsgája után előbb főúri családoknál nevelő, majd 1793-tóL haláláig a sárospataki ref. jogak.-án a hazai jog első tanára volt, és mint ilyen egyebek közt Kossuth Lajos, Szemere Bertalan tanára is volt. A gyakorlatias jogi oktatás egyik legelső képviselője. Diákjaiból jelképes vm.-t (Páncél vármegye) állított össze (1813-tól a kormányrendelet útján történt betiltásig, 1822-ig) s ebben a keretben a jogászok a vm.-i élet különböző terein (beszédek, tárgyalások, viták stb.) gyakorlatot szereztek. Fő műve, az Elementa közel 50 évig volt az egyik legelterjedtebb jogi tankönyv. – M. Elementa jurisprudentiae hungaricae (Cassoviae, 1800, Magyarhoni magános törvénytudomány elemei és Magyar közpolgári törvénytudomány elemei címmel fordította Fogarasi János, 1839); Ratio jurisprudentiae hungaricae (Kelemen Imre tankönyvének bírálata, Viennae, 1817); Rationes rationis jurisprudentiae hungaricae (S. Patakini, 1819; felelet Szlemenics Pálnak); Summarium elementarum jurisprudentiae hungaricae (S. Patakini, 1822). Irod. Fogarasi János: Magyarhoni jogtudomány (a 2. kiadás előszavában, Pest, 1840); Finkey Ferenc emlékezése (Miskolci Jogászélet kvtára, 61. sz. Miskolc, 1930).