Krisztinkovich Béla (Bp., 1887. szept. 11. – Bp., 1969. dec. 23.): műgyűjtő, kerámiaszakértő. Műegy.-i tanulmányai befejeztével (1909) az autóiparban helyezkedett el. Kezdetben gyári fajansszal foglalkozott, a porcelánok közül csak a regécit gyűjtötte. Az I. világháború idején jelentős holicsi kollekciója pusztult el. A harmincas években a habán kerámia került érdeklődésének, gyűjtőmunkájának, majd tudományos feldolgozó tevékenységének középpontjába. A tudományos kutatómunkát E. Braunnak, a troppaui múz. ig.-jának kezdeményezésére kezdte el. A II. világháború után újult erővel folytatta a habán kerámiák gyűjtését. Egyedülálló gyűjteményét csak az Iparművészeti Múz. habán kollekciója szárnyalta túl. Az ötvenes évektől kezdve kutató és feldolgozó munkája is nagy jelentőségű. Számos európai kerámiai szaklap munkatársa, itthon a Szabad Művészetben, a Művészettörténeti Értesítőben és az Iparművészeti Múz. Évkönyvében publikált. Tagja volt a holland, a német és a svájci kerámiabarátok egyesületének, amelyeknél gyakran tartott előadásokat. Több cikke, tanulmánya jelent meg a Faenza c. tudományos folyóiratban. Könyve, A habán kerámia (Bp., 1962), három nyelven jelent meg. – Irod. Katona Imre: K. B. (Műv. tört. Ért., 1971. 4. sz.).