Kruzslák Béla (Bp., 1900. jún. 20. – Bp., 1970. febr. 9.): vasesztergályos. 1917-től a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének tagja. Különböző gépgyárakban részt vett a gyári sztrájkok szervezésében (1917–18). Az 1918. okt.-i polgári demokratikus forradalom idején a népőrségnél szolgált. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg 68. vadászzászlóaljával a román, majd a cseh fronton harcolt, ahol hadifogságba esett. 1923-tól az MSZDP tagja volt. Kezdettől a baloldali ellenzékhez tartozott. Belépett a KMP-be (1927), részt vett a csepeli üzemi sejt létrehozásában (1929). Egy évig Bécsben, ill. Párizsban végzett pártmunkát. Hazatérte után (1931) egyik vezetője lett a Mo.-i Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége illegális kommunista csoportjának. 1932–34-ben részt vett az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék vezetésében, az Ellenzéki Munkás szerk. bizottsági tagja. 1927–1943 között nyolc és fél évet töltött börtönben, ill. internáló táborban. A II. világháború éveiben gépgyárakban dolgozott, a Magy. Acélárugyárban üzemi főbizalmi. 1945 után Bp. XIII. ker.-ében egyike a MKP megalapítóinak, majd ker.-i titkár, ogy.-i képviselő, a Mo.-i Vas- és Fémmunkások Orsz. Szabad Szakszervezete elnökségi tagja. 1949–1953 között elvégezte a Műszaki Ak.-t. 1954-től 1956-ig az MDP Központi Revíziós Bizottságának tagja. 1950-től áll. és gazdasági vezető tisztségeket töltött be, az Alumíniumgyár, a M. Felvonógyár ig.-ja, 1957-ben Borsod megyében ipari városok kormánybiztosa; 1957-től 1965-ig, nyugdíjazásáig a Kohó- és Gépipari Min. főosztályvezetője volt. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságnak tagja (1966–70). – Irod. K. B. (Népszabadság, 1970. febr. 12.); 50 éve történt. Tollal, szóval a baloldalon (Vasas, 1969. jún. 1.); Kiss Károly: Nincs megállás (visszaemlékezések, Bp., 1974).