Kulcsár István (Bp., 1901. szept. 19. – Tel-Aviv, 1986. jún. 12.): orvos, pszichiáter, individuálpszichológus. A pécsi egy. orvosikarát végezte 1925-ben. Az újpesti szülőotthonban nőgyógyász 1926-1938 között, az Új Szent János Kórház ideg- és elmeosztályán működött 1938-44-ben, a Deportáltak Gondozó Bizottságának (DEGOB) kórházában főorvos 1945-től 1948-ig. Újpesti rendelőintézeti orvos 1948- 1950 között. 1950-ben kivándorolt Izraelbe, ahol 1951-től 1958-ig az akkói áll. elmekórházig.-ja, a Tel-Aviv-i orvosegy. pszichiátriai tanszékének professzora 1960-74-ben. Már fiatal orvosként is folytatott magánpraxist, ahol elsősorban pszichiátriai kezelést, ill. individuálpszichológiai tanácsadást végzett, majd analitikus gyakorlatot folytatott. Az 1930-as évek elejétől aktív tagja volt a Magy. Individuálpszichológiai Egyesületnek is. Több tanulmányt, könyvet írt az individuálpszichológia témakörében, Alfred Adler Menschenkenntnis c. művét is lefordította magyarra (1933). Székely Bélával együtt szerk. 1934-36-ban az Emberismeret c. pszichológiai folyóiratot. Elvégezte A. Eichmann háborús bűnös pszichológiai vizsgálatát (1961). – F. m. Bevezetés az individuálpszichológiába (Bp., 1932); Zsidógyónás. Visszaemlékezés (Körmendi Balázs néven, Bp., 1990). – Irod. Harmat P.: Freud, Ferenczi és a magyar pszichoanalízis (Bern, 1986); Szondi Lipót: Kain, a törvényszegő (Bp., 1987); Bárdos Pál bevezetője a Zsidó gyónás c. kötetben (Bp., 1990).