Kürschák József (Buda, 1864. márc. 14. – Bp., 1933. márc. 26.): matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1896, r. 1914, ig. 1939). 1881-ben beiratkozott a műegy. tanárképző egyetemes osztályára, ahol Kőnig Gyula ösztönzésére kutatómunkába kezdett. 1890-ben a tudományegy.-en doktorált. Rozsnyón, Debrecenben, majd Bp.-en gimn.-i, ill, főreálisk.-i tanár. 1891-től a műegy.-en működött, 1896-tól ny. rk. tanár, 1904-től a matematika ny. r. tanára, 1916–18-ban a műegy. rektora. Kutatási területei a variációszámítás, az algebrai számtestek elmélete, a determinánsok és matrixok irreducibilitására vonatkozó vizsgálatok, valamint a geometriai szerkesztés elmélete voltak. A számelmélet terén legismertebb eredménye a Hilbert-féle bizonyítás egyszerűsítése. Pedagógiai tevékenysége is igen jelentős. Részt vett a századforduló matematikai tanterveinek készítésében. A matematikai tanulóversenyek egyik kezdeményezője és pártfogója. A Bolyai János Matematikai Társulat 1949 óta évenként „Kürschák József matematikai emlékversenyt” rendez az az évben érettségizettek és középiskolai tanulók részvételével. – F. m. Az abszolút érték fogalmának általánosítása (Matem. és Term. tud. Ért. 1912); Über Limesbildung und allgemeine Körpertheorie (Journal für die Reine und-Angewandte Mathematik, 1913); Analízis és analitikus geometria (Bp., 1920); Matematikai versenytételek (Szeged, 1929). Irod. Rados Gusztáv: K. J. emlékezete (MTA emlékbeszédek, Bp., 1934); Stachó Tibor: K. J. (Matem. és Fiz. L. 1936.)