Lakatos Péter Pál (Kővágóörs, 1898. ápr. – Tapolca 1959. aug. 26.): publicista, költő. 1916-ban beiratkozott a műegy.-re, majd jogot hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. 1921-től a Magyar Írás, majd az Új Kultúra munkatársa. Első versei 1922-ben a Nyugatban kerültek nyilvánosság elé, majd az 1920-as évek második felében a Népszava is közölte írásait. 1926-ban a Nemzeti Újság munkatársa. 1928-tól a Bartha Miklós Társaság tagja. 1929-ben a Jóság c. antológiában jelentek meg versei. Baráti kapcsolatba került József Attilával és Radnóti Miklóssal. 1929-ben az illegális KMP tagja lett. 1931-ben a 100% köréhez csatlakozott. 1933-tól váltakozva, hol Bp.-en, hol szülőfalujában élt. 1940-ben néhány hónapig a Híd segédszerk.-je. Előbb 1930-ban egy a 100%-ban megjelent cikkért négyhónapi börtönnel sújtották, majd 1941-ben letartóztatták, Bp.-en, Kistarcsán, Nagykanizsán, Győrben raboskodott. 1945-ben történt kiszabadulása után 1946-ig vidéken pártmunkás, 1949-ben Bp.-en vállalt állást. – Irod. Szalai Imre: L. P. P. (Tiszatáj, 1965. 6. sz.)