Lakos János, báró (Ajka, 1776. ápr. – Eszék, 1843. jún. 23.): hadtörténeti író, tábornok, az MTA t. tagja (1832). 1793-ban hadapród, 1809-ben kapitány a főtábornoki karnál. 1811-ben nemességet kapott, majd 1835-ben vezérőrnagy és dandárparancsnok lett, végül eszéki várparancsnok, a Mária Terézia- renddel bárói rangot nyert. 1819-ben Ausztria és Tirol feltérképezésére kapott megbízást. Hadtudományi dolgozatai német folyóiratokban jelentek meg. Szépirodalommal is foglalkozott, Kazinczy és Kis János barátja volt. – F. m. Vándor szünórái (I – II., Pest, 1839).