Lándor Tivadar (Nagykanizsa, 1873. szept. 9. – Bp., 1954. aug. 19.): újságíró, művészeti író. A bp.-i egy.-en orvosi oklevelet szerzett, majd művészeti tanulmányokkal kezdett foglalkozni. Pályáját Vajda János lapjánál, a Jelenkornál kezdte. 1896-ban a Pesti Napló munkatársa, majd helyettes szerk.-je. 1906. okt.-tól 1908-ig a Magyar Nemzethez került, 1913-tól 1918-ig az Igazmondó, 1925-től 1928. febr.-ig a Budapesti Hírlap szerk.-je. Napilapokba és folyóiratokba írt képzőművészeti cikkeket. Később mint filmdramaturg működött. Székely Bertalan, aki barátja volt, naplóján és írásain kívül számos értékes vázlatát hagyta rá, melyekből ~ többet a Szépművészeti Múz.-nak ajándékozott. Szerk.-je volt A nagy háború írásban és képben e. sorozatnak (I – VII., Bp., 1915 – 25). – F. m. Zichy Mihály élete, művészete és alkotásai (Bp., 1903); Székely Bertalan grafikai munkái (Bp., 1917).