Lonkay Antal (Nagybocskó, 1827. szept. 12. – Balatonfüred, 1888. aug. 29.): újságíró, műfordító, tanár. Kegyesrendi tanárként Nagybecskereken működött, majd a szabadságharc alatt Perczel Mór segédtisztje: A szabadságharc bukása után egy ideig bujkálnia kellett, 1855-től Budán, majd Pesten tanár és a Pesti Napló, valamint az Új Magyar Múzeum munkatársa. 1856-ban megalapította és 1871-ig szerk. a Tanodai Lapokat. 1860-ban alipította meg az Idők Tanúja c. legelső katolikus politikai napilapot, amely 1868-tól Magyar Állam címmel ~ szerkesztésében jelent meg. 1867-től haláláig a pesti kir. főgimn. tanára. Lefordította ifj. Plinius leveleinek tíz könyvét és Démoszthenész műveinek a felét. – F. m. A magyar irodalom ismertetése (I – II., Pest, 1855); Ébresztő szózat (Bp., 1872).