Lósy-Schmidt Ede (Sepsiszentgyörgy, 1879, okt. 27. – Bp., 1948. ápr. 6.): mérnök, technikatörténész. Mérnöki oklevelét 1906-ban Darmstadtban szerezte, ahol hosszabb ideig tanársegédként is működött. Hazatérve Debrecenben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1908-tól a MÁV Igazgatóság hídosztályának munkatársa. 1918-tól a Mérnök-Egylet könyvtárosa, majd technikatörténeti gyűjteménytárának megszervezője. E gyűjteménytár szolgált az első Magyar Műszaki Múz. felállításának alapjául, melyet 1936-ban megnyitottak, de 1939. máj.-ban Kassára szállították az anyagot, s az ott elveszett. Az 1928-ban megjelent első m. Technikai Lexikon szerk.-je. Kezdetben gazdasági-műszaki kérdésekkel, később technikatörténeti kutatásokkal foglalkozott. A m. műszaki tudományok története terén végzett munkássága alapvető jelentőségű. – F. m. A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján. 1827 – 1833. (Debrecen, 1926); Feketeházy János, a szegedi Tisza-híd magyar tervezője (Szeged, 1933); A foszforos gyújtók (Rómer István és Irinyi János szerepe a gyújtók tökéletesítésében, Bp., 1935); A műszaki muzeális ügy fejlődése hazánkban és a Magyar Műszaki Múzeum (Bp., 1939). – Irod. Várhelyi Tamás: A magyar műszaki gyűjtemények a múltban és ma (Bp., 1961).