Madzsar József (Bp., 1876. márc. 12. – Arhangelszk, SZU, 1940. szept.): orvos. Szabó Ervin körének tagjaként a radikálisok mozgalmához csatlakozott, aktív szerepet vitt a darwinizmus mo.-i propagálásában és az alkoholellenes mozgalomban. Számos előadást, szemináriumot tartott a Galilei-körben. 1911-től az orvosi gyakorlatot abbahagyta. 1912-től a Fővárosi Könyvtár főkönyvtárosa, Szabó Ervin halála után 1919-ig ig.-ja. Az 1914-ben alakult Polgári Radikális Párt alelnöke, a Huszadik Század munkatársa, a Társadalomtudományi Társ. elnöke volt. Részt vett Marx-Engels válogatott műveinek sajtó alá rendezésében. 1917 őszén a pesti egy. orvoskarán a társadalom-egészségtan magántanára lett. Az 1918. októberi forradalom győzelme után népjóléti államtitkár, a Tanácsköztársaság idején mint népbiztoshelyettes a közegészségügy egyik vezetője. Szocialista forradalmárrá vált. 1921-ben emigrálni kényszerült. 1924-ben tért haza. Szerk. az 1928-ban megjelent Társadalmi Lexikont. Részt vett a Révai-, Tolnai-, Genius- lexikon szerkesztésében. Az SZDP baloldalához csatlakozva harcolt a jobboldali vezetők ellen, amiért kizárták a pártból. Ekkor már az illegális KMP tagja volt. Szervező munkája során több jelentős tudóst, művészt nyert meg a párt számára. Ezután 1931-től a KMP legális folyóiratát, a Társadalmi Szemlét szerk. Többször letartóztatták, 1935-ben Csehszlovákiába, 1936-ban a SZU-ba emigrált. 1938 febr.-jában koholt vádak alapján letartóztatták. Törvénysértés áldozata lett. – F. m. A szeszes italok hatása az utódokra (Bp., 1905); Darwinizmus és Lamarckizmus (Bp., 1909); A jövő nemzedék védelme és a háború (Bp., 1916); A meddő Budapest (Bp., 1916); Az ember származása és a származástan vázlata (Bp., 1918); A kapitalizmus belső ellentmondásai (Társadalmi Szle, 1931. jún.). Madzsar József válogatott írásai (válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta, a bibliográfiát összeállította Kárpáti Endre, Bp., 1967). – Irod. Réti Endre: M. J. (Nagy magyar orvosok, Bp., 1954); M. J. (Bp., 1959); Szigeti Györgyné: M. J. (Bp., 1959); Kárpáti Endre: M. J. életéről és tevékenységéről (Fogorvosi Szle, 1959. 4. sz.); Remete László: M. J. (Könyvtáros, 1961. 6. sz.); Vértes György: József Attila és az illegális kommunista párt (Bp., 1964); Remete László: A budapesti könyvtárügy úttörői (Bp., 1964).