Magyar Elek (Bp., 1875. aug. 14. – Bp., 1947. máj. 16.): újságíró. Jogi tanulmányait a bp.-i egy: en végezte. Újságírói pályáját a Telefonhírmondó munkatársaként kezdte; egyúttal bemondó is volt. 1901-től a Magyarország munkatársa, 1917-től felelős szerk.-je. Sokrétű újságírói munkát végzett: politikai cikkeket, a régi Bp.-ről szóló tárcákat, színházi és képzőművészeti kritikákat, sport- és lóversenytudósításokat egyaránt írt. A Pesti Naplóban Inyesmester álnéven évekig vezette a konyhaművészeti rovatot. Inyesmester szakácskönyve c. műve a műfaj egyik legismertebb terméke. 1945 után a Képes Figyelőben is vezette a konyhaművészeti rovatot. – F. m. Tiszavirágok (versek, Bp., 1910); Pesti históriák (karcolatok, Bp., 1920).