Major Máté (Baja, 1904. aug. 3. – Bp., 1986. ápr. 14.): építész, egyetemi tanár, Kossuth-díjas (1949), Ybl-díjas (1960), Herder-díjas (1977), az MTA tagja (l. 1949. r. 1960). A bp.-i József Nádor Műszaki Egy.-en szerzett építészmérnöki oklevelet. 1927-1936 között magántervezői irodákban dolgozott, ill. önálló tervezőként. Ebben az időben tervezte a bp.-i Attila utcai bérházat (1933, Detre Pállal), és a Sasfiók utcai társasházat (1934). 1936-44-ben az OTI (Orsz. Társadalombiztosítási Intézet) műszaki osztályának mérnöke, majd főmérnöke, 1932-38-ban a CIAM m. szekciójának tagja, 1933-1937 között a Szocialista Képzőművészek Csoportjának titkára. 1946-47-ben Orsz. Építésügyi Kormánybiztos, majd 1949-ig az Építés és Közmunkaügyi Min. főosztályvezetője. 1948-ban tervei szerint épült a négy, soklakásos egységből álló lakótelep Tatabányán. 1948-tól tanított a Bp.-i Műszaki Egy.-en, 1949-71-ben az építéstörténeti tanszék vezetője, 1974-ig az Építéstörténeti és Elméleti Intézet ig.-ja. Elméleti és szakirodalmi munkásságának tárgya az új építészet alapelvei és feladatai, a XX. század építészeti irányai. Konzekvensen az új építészet és a korszerű képzőművészet ügyét képviselte a hamisan értelmezett szocialista realizmussal szemben. A Magy. Építőművész Szövetségnek 1955 és 1964 között elnöke volt. Szerkesztette 1946-49-ben az Új Építészet, 1949-51-ben az Építés-Építészet c. szaklapokat, elnöke volt a Magyar Építőművészet c. folyóirat szerk. bizottságának. – M. Az új építészet elméleti kérdései (Bp., 1948); Építészet és társadalom (1953); Építészettörténet I-III. (Bp., 1954-60); P. L. Nervi (1966); Építészet sajátszerűsége (1967); Építészet új világa (1969); Breuer Marcell (Bp., 1970); Amerigo Tot (Bp., 1971); Goldfinger Ernő (Bp., 1973) Önéletrajzát az Egy gyermekkor és a kisváros emléke (visszaemlékezések, Bp., 1973) és Férfikor Budapesten (visszaemlékezések, Bp., 1978) c. könyvekben írta meg. – Irod. Finta József: M. M. (Magy. Tud., 1986. 10. sz.); Bonta János: M. N. búcsúztatása (Magy. Építőművészet, 1986. 3. sz.); Zádor Anna: M. M.-ról (Magy. Építőművészet, 1987. 4-5. sz.).