Majtényi Erik (Temesvár, 1922. szept. 19. – Bukarest, 1982. jan. 22.): romániai magyar költő, író, szerkesztő. Kora ifjúságában kétkezi munkával kereste kenyerét. Antifasiszta tevékenysége miatt a háború vége felé internáló táborba került. 1945 után újságíró, 1948-1951 között az Ifjúmunkás, 1952-ben az Előre szerk.-je lett. 1955-56-ban a román írószövetség titkára, 1963-tól ismét az Előre belső munkatársa. A marosvásárhelyi Igaz Szó c. lap szerkesztőségének tagja, s a Bánsági Írás c. lap állandó munkatársa volt. Első versei 1950-ben az Ötven vers c. költői antológiában láttak napvilágot, ezt követték Ők féljenek! (Bukarest, 1952), Őrségen (Bukarest, 1953), Tábortűz (Bukarest, 1954), Útközben (Bukarest, 1955), versek (Bukarest, 1955), Búcsú az ódáktól (Marosvásárhely, 1957), Biztató (Bukarest, 1959), Csillagaink most sokasodnak (Bukarest, 1960), Pirkadástól virradatig (Bukarest, 1962), Betűvár (Bukarest, 1962), Kép, kép, csupa kép (Bukarest, 1963), Szobrot álmodtam (Bukarest, 1965), Kiborult egy kosár virág (Bukarest, 1966), Fehér madár (Bukarest, 1967) c. verseskötetei. A publicisztikus hangú, közvetlenül politizáló költészet híve volt, később szigorú önbírálattal tekintett vissza ezekre a köteteire. Egy vers egyedül (Bukarest, 1972) c. verseskötetében már törvénykereső szigorral vetett számot nemzedékének eszményeivel és tevékenységével, a számvetés intellektuális igénye következtében a vers tárgyias jelleget, nemegyszer ironikus színezetet kapott. Válogatott költeményeit Útravaló (Bukarest, 1962), majd Most át kell írnom ezt a menetrendet (Bp., 1981) címmel adta közre. Hajóharang a Hold utcában (Bukarest, 1976) címmel regénye, Hét nap a kutyák szigetén (Bukarest, 1971) címmel útirajza, Visszajátszás (Bukarest, 1981) címmel cikkgyűjteménye jelent meg. Termékeny műfordítóként Eugen Jebeleanu, Emil Isac, Radu Boureanu, Virgil Teodorescu és Maria Banus műveit tolmácsolta magyarul. 1954-ben Állami Díjat kapott. – Irod. M. E. műhelyében Gálfalvi György interjúja, Bajor Andor, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Mester Zsolt, Panek Zoltán, Szász János írásai (Igaz Szó, 1980. 4. sz.); M. E. halálára: Bodor Pál (Kritika, 1982. 4. sz.); Olasz Sándor (Tiszatáj, 1982. 3. sz.); Pomogáts Béla (Új Tükör, 1982. 6. sz.); Száraz György (Élet és Irod., 1982. 5. sz.); Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Szász János (A Hét, 1982. 5. sz.); Lászlóffy Aladár, Panek Zoltán (Utunk, 1982. 5. sz.); Sütő András (Igaz Szó, 1982. 2. sz.); Takács Tibor (Utunk, 1982. 39. sz.); Veres Zoltán (Korunk, 1982. 3. sz.).