Mányoki Ádám (Szokolya, 1673 – Drezda, 1757, aug. 6.): korának legjelentősebb magyar festője. A szokolyai ref. pap fia; előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni A. Scheitz híres német festőtől. A francia arcképfestők közül különösen Largillière stílusa volt hatással fejlődésére. Porosz udvari szolgálatban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenc feleségével, majd magával a fejedelemmel is, aki csakhamar udvari festőjévé nevezte ki. 1709-ben diplomáciai megbízatással Hollandiába küldte, később Rákóczi ajánlására 1712-ben Erős Ágost szász választófejedelem és lengyel kir. fogadta szolgálatába. Így 1713-ban Varsóban, 1714-ben Drezdában, aztán Berlinben főként az udvar tagjait és híres szépségeit festette. 1724-bar végleges letelepedési szándékkal visszatért Mo.-ra, de bár néhány főnemesi család több arcképrendeléssel látta el, biztos megélhetést ez nem jelentett, 1732-től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Dreadában élt visszavonultan. A barokk arcképfestészet kiemelkedő tehetségű mestere volt. Korai művei közül kiemelkedik a Szépművészeti Múz. tulajdonban levő Önarcképe, II. Rákóczi Ferenc mo.-i (1708) és danzigi (1712) arcképe, az ismeretlen helyen lappangó Bercsényiné-portré (1712), valamint Flemming gróf (1713) és egy Ismeretlen magyar főúr Varsóban őrzött arcképe. Kiemelkedő alkotásai még az anhalti hercegi családot, valamint a kir. kegyencnőket ábrázoló képei (Montmorency hercegnő, 1714; Cosel grófnő, 1715; Dönhoff grófnő, 1713, 1716). A Habsburg udvarban VI. Károly császárt, a gyermek Mária Teréziát s Mária Annát festette meg (1723). Hazai tartózkodásának emlékei a Ráday, Podmaniczky stb. család tagjait ábrázoló, a m. családi képsorozatokhoz alkalmazkodó, provinciálisabb kivitelű arcképei. Késői korszakának kiemelkedő alkotásai Rechberg jogtanár, Blendinger ötvös (1731) és Knebelsdorff G. W. (1732) portréja, a Sulkowski gyermekeket (1734) s egy Jelmezes kisfiát és Kisleányt ábrázoló képek stb. E korszak egyik legérettebb, legegyénibb alkotása Thiele A. festő arcképe (1737). – Irod. Lázár Béla: M. Á. élete és művészete (Bp.. 1933); M. Á. emlékkiállítás katalógusa (Szépműv. Múz., Bp.; 1957).