Márki István (Sarkad, 1842. aug. 6. – Bp., 1885. okt. 4.): sakkozó, népmesegyűjtő. ~ Sándor fivére. Jogi tanulmányait Pesten végezte. 1867-ben Bihar vm. esküdtje, 1871-ben a gyulai törvényszék bírája lett. 1881-ben Bp.-re költözött ahol kisegítő bíró, 1882-ben pótbírónak nevezték ki. Írt verseket, Corneille darabjait fordította m.-ra, számos népmesét gyűjtött, sakkört alapított, az első m. jelentős sakktankönyv szerzője. – F. m. A sakkjáték tankönyve (Gyula, 1872).