Markusovszky Lajos (Csorba, 1815. ápr. 25. – Abbazia, 1893. ápr. 21.): orvos, egészségügyi szervező, az MTA tagja (l. 1863, t. 1890). Pozsonyban jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten nevelői állást vállalt. Közben elvégezte az egy. orvosi karát. Balassa János felismerte tehetségét és ösztöndíjat eszközölt ki számára. 1844-ben Bécsben folytatta tanulmányait. Itt ismerte meg Semmelweis Ignácot, kivel életre szóló barátságot kötött. 1847-től Balassa János mellett tanársegéd. 1848-ban a hadi sebészet oktatója, majd kórházi főorvos és Görgey honvédseregében törzsorvos. A szabadságharc után nem térhetett vissza az egy.-re. Balassa magánsegédje, elgondolásaiban segítőtársa és követője. Magántanári képesítési kérelmét protestáns volta miatt az orvosi kar visszautasította. 1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot, melynek 32 évig állt az élén, 1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot. Lengyel Endrével szerk. az 1862-ben kiadott Orvosgyógyszerész műszógyűjteményt. 1867-től a vallás- és közoktatásügyi min.-ban az orvosképzési ügyek, majd az összes egy.-i ügyek előadója 1892-ig, nyugdíjazásáig. 1893-ban a bp.-i egy. orvoskara tb. egy.-i tanárrá választotta. Az orvosképzés korszerűsítése, a közegészségtani tanszék létesítése, a klinikák fejlesztése, az orvostovábbképzés elindítása ~ nevéhez fűződik. A fentiekről több cikke jelent meg az Orvosi Hetilapban. A m. haladó orvosok Balassa és köré csoportosultak. Fő szorgalmazója volt az egészségügyi reformoknak (Orsz. Közegészségügyi Tanács, 1876: XIV. tc. stb.). 1886-ban megalapította az Orsz. Közegészségügyi Egyesületet. Jelentős volt publicisztikai tevékenysége is. Vasegerszegen van eltemetve. A Szombathelyi Kórház (mely nevét viseli) Markusovszky-emlékérmet alapított, egykori szerk.-jének tiszteletére az Orvosi Hetilap által alapított Markusovszky- díjjal a legkiválóbb közlemények szerzőit jutalmazzák. – F. m. Válogatatt munkái (Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Marikovszky György, Bp., 1905). – Irod. Hőgyes Endre: M. L. (MTA Emlékbeszédek, VIII); Réti Endre: Nagy magyar orvosok (Bp., 1954); M. L. (Bp., 1959); Melly József: Fodor József és M. L. (Orsz. Orvostört. Kvtár Közl. 8 – 9.); Varga L.: M. L. (Orv. Hetil. 1963. 18. sz.); Alföldy Zoltán: M. L. működésének tudománytörténeti és társadalmi jelentősége a preventív mediciában (Orv. Hetil. 1964. 25. sz.); Gortvay György: M. L. és a M. társaság (Orv. Hetil. 1964. 14. sz.); Sós József: M. L. (Orv. Hetil. 1965. 52. sz.); Trencséni Tibor: M. L. emlékezete (Orv. Hetil., 1965. 52. sz.); Antall József: M. L. (Élet és Tud. 1965.).