Kezdőlap

Maróthi György (Debrecen, 1715. jún. 18.Debrecen, 1744. okt. 16.): matematikus, pedagógus, a magyar zeneelmélet úttörője. 1732 – 1738 között a bázeli, zürichi, berni és groningeni egy.-en tanult. 1738- tól a debreceni kollégiumban tanított mennyiségtant, történelmet, latin irodalmat. Az egykorú iskolázás egyoldalú latin-filológiai művelődési irányával szemben az élő modern nyelvek (francia, német) tanítását kívánta. A földrajzoktatásban a leíró földrajzon kívül bevezette az általános és csillagászati földrajzot is. Sürgette, hogy az elemi oktatás a nép anyanyelvén történjék. Arithmetica… (1743) c. munkájában magyar nyelven tárgyalta a számtan elemeit. Előszavában kifejtette a matematikai oktatásra vonatkozó, korát megelőző nézeteit. 1740-ben újjászervezte a főisk. énekkarát, az ún. debreceni kántust, nagy fontosságot tulajdonított a művészi ének tanításának. Ugyanebben az évben adta ki a Szenczi-Molnár-féle Psalteriumot, amelynek függeléke (A’ ‘Soltároknak a’ kóták szerént való éneklésének mesterségének rövid summája) az első m. nyelvű zeneelméleti munka. Ő volt az első m. négyszólamú zsoltárkönyv kiadója: A’ ‘Soltároknak Négyes Notájik… (Debrecen, 1743), amelyhez újabb elméleti kompendiumot csatolt. – F. m. Arithmetica vagy számvetésnek mestersége (Debrecen, 1743). – Irod. Dávid Lajos: Debreceni régi matematikusok (Debrecen, 1926); Szabolcsi Bence: M. Gy. magyar zeneelmélete (Magy. Könyvszle, 1927); Szabolcsi Bence: A 18. sz. magyar kollégiumi zenéje (Bp., 1930. Újabban: A magyar zene évszázadai, II., Bp., 1961); Molnár Ágnes: Debreceni arcok a felvilágosodás századából (Bp., 1939); Ligeti Béla: M. Gy. 200 éves arithmeticája (Szeged, 1943); Jausz Béla: M. Gy. (Debrecen, 1956); Ötvös János: M. Gy. könyvtára (Debrecen, 1957); M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században (Bp., 1964); Kofler Károly – Vekerdi László: Fejezetek a matematika történetéből (Bp., 1965).