Kezdőlap

Marsigli, Luigi Ferdinando, Marsili gróf (Bologna, Itália, 1658. júl. 10.Bologna, Itália, 1730. nov. 1.): hidro-kartográfus, botanikus, régész, hadvezér és műgyűjtő. 1681-ben az osztrák hadsereg ezredeseként jelentős szerepe volt Buda várának a törököktől való visszavételében és a későbbi ütközetekben. A karlócai béke (1699) után reá bízták az új határvonalak megállapítását és megjelölését. Évtizedeken át hazánkban maradt. Térképeztette a Dunát és összeállította a Duna mentén található vadon termő növények katalógusát. Az 1693–94 évi árvízről térképei és mederfelvételei a Duna első vízrajzi felvételei, amelyek az árvizek magasságára vonatkozó feljegyzéseket is tartalmazzák. A Duna történetére vonatkozólag gazdaságtörténeti és vízrajzi szempontból egyaránt forrásértékű munka. Műveit rézbe metszett táblákkal adta ki. Hazánkból távozva a spanyol örökösödési háborúban vett részt; 1709-ben a pápai állam csapatainak parancsnokává nevezték ki. Idősebb korában Provence-ban élt. Még életében minden gyűjteményét, könyvtárát, kéziratát és térképét Bologna városának ajándékozta, és ezzel lerakta a bolognai tudományos akadémia alapját. Hazánkra vonatkozó fő művei: Danubialis operis prodromus (Nürnberg, 1700); Danubius pannonico-Mysicus (I – VI., Hága és Amszterdam, 1726, 1741, 1744. A térképek külön kiadva: La Hongrie et le Danube, Haga, 1741). – Irod. Beliczay Jónás: M. élete és munkái (Bp., 1881); Veress Endre: A M.-centenáriumi kiadványok magyar vonatkozásai (Magy. Könyvszle, 1930); Gianola Albert: M. Alajos Ferdinánd és Erdély (Erdélyi Múzeum, 1931); Fodor Ferenc: A magyar térképírás (Bp., 1953); Horváth Árpád: M., a magyar föld fölfedezője (Élet és Tudomány, 1955).