Mata János (Hegyközkovácsi, 1907. dec, 12. – Nyírmihálydi, 1944. okt. 26.): költő, grafikus. Már zilahi gimnazista korában megjelentek első versei a Szilágyság c. lapban s írásai a Pásztortűzben. 1931-ben Debrecenbe költözött és bölcsészdoktorátust szerzett. Az egy.-en a román nyelv lektora lett és levéltáros is volt. Versei és tanulmányai jelentek meg debreceni folyóiratokban. Irodalmi munkássága mellett jelentősek archaikus hangulatú fametszetei (Arany János Toldijához, Nagy-Kállói Fényes István Krónikájához, mely az ő gondozásában jelent meg 1943-ban), könyvdíszei stb. A II. világháborúban bombatámadás áldozata lett. – F. m. Nyíladozó emberi elme. Thalestől Sokratesig (filozófiai értekezés, Debrecen, , 1941). – Irod. Komjáthy István: M. J. (Vándortűz, 1947); Tóth Ervin: M. J. fametszetei (Debrecen, 1962); M. J. (Látóhatár, 1965. 6. sz.)