Mattis-Teutsch János (Brassó, 1884. aug. 13. – Brassó, 1960. márc. 17.): festő, szobrász, grafikus. Bp.-en az Iparművészeti Isk.-t látogatta, a müncheni ak. szobrász szakán tanult (1902–05). 1906-tól 1908-ig Párizsban élt, 1908-tól a brassói iparisk.-ban a kisplasztika és a stílustörténet tanára volt. Korai, természethű tájképeit, vallásos és etikai tárgyú kompozícióit egyre elvontabb képi ábrázolások követték. 1913-ban részt vett a Der Sturm bp.-i Herbst-Salon kiállításán. Akvarelljei és 1915-től készített fekete-fehér linómetszetei a tájélmény nyomán született érzelmi állapotot közvetítették. 1917-ben csatlakozott a Kassák-körhöz, októberben a Ma első kiállítását az ő műveiből rendezték. Ez év végén jelent meg 12 linómetszetből álló albuma a Ma kiadásában. 1918-ban szerepelt a Ma művészeinek közös tárlatán. 1918-ban csatlakozott a berlini Abstrakte Gruppe der Sturm csoportosuláshoz, júl.-ban egyéni kiállítása nyílt Berlinben, nov.-ben a Ma helyiségében Bp.-en állított ki. 1919-ben kapcsolatba került a kölni A bis Z csoporttal, később a Bauhaus-zal Weimarban. A Tanácsköztársaság idején Bp.-en dolgozott, majd visszatért Brassóba. Képei még elvontabbakká váltak (Lelkivirágok c. sorozat). Színezett agyag- és faszobrokat is készített (Női alak, 1920, Szépművészeti Múz.). 1921-ben Berlinben a Sturm galériában állított ki Klee-vel, Archipenkóval és Chagallal közösen. Egyéni kiállítása nyílt Brassóban, ahol ezután műtermében évente mutatta be legújabb műveit. Kiállításai voltak Rómában, Berlinben és Chicagóban (1923–24). 1923-tól a romániai avantgarde mozgalom aktív résztvevője volt, 1925-től az Integral c. folyóirat munkatársa, 1924 végén kiállította műveit a Contimporanul első nemzetközi tárlatán Bukarestben. 1925-ben Párizsban nyílt egyéni tárlata. 1928-ban részt vett a berlini nemzetközi absztrakt kiállításon. Társadalmi struktúrák c. képei a függőleges tengely hangsúlyozásával aktivitást kívántak sugallni. 1928-tól a nyarakat Nagybányán töltötte. Figurái konkrétabb tartalommal telítődtek a bányászok életének megismerése során. 1929-ben szerepelt a Képzőművészek Új Társ.-a (KÚT) kiállításán Bp.-en és a romániai avantgarde utolsó nagy seregszemléjén az Arte nouå csoportosulás rendezésében Bukarestben. Ekkor művészetszemlélete Kandinszkij és Klee elméleti álláspontjával mutat rokonságot. Az expresszionizmus, majd az absztrakció felfogását képviselte. 1932–1940 között falképtervek egész sorát készítette el. Freskótervei sohasem valósultak meg. A II. világháború idején felhagyott a festéssel. 1944-ben megalakította a brassói Képzőművészek Szövetségét, melynek 1944-től 1949-ig és 1957-től 1959-ig elnöke volt. 1945-1948 közötti szürrealista korszaka a lélektani elemzés új igényét mutatta. Az 1950-es évek elején naturalisztikus életképeket festett. 1956-tól kezdődő utolsó korszakában fejeket és kezeket ábrázolt. 1968-ban emlékkiállítása volt Brassóban. – M. Kunstideologie (Aktivität und Stabilität im Kunstwerk, Potsdam, 1931). – Irod. Kassák Lajos: M. T. J. (katalógus, Ma, 1917); Hevesy Iván: M. T. J. (Ma, 1918. nov.); Jebeleanu, E.: M. T. (Ultima ora, 1929. nov. 20.); Banner Zoltán: M. T. J. (Korunk, 1965. okt.); Banner Zoltán: M. T. J. (Bukarest, 1972).