Medgyesi János (Hódmezővásárhely, 1871. máj. 23. – Hódmezővásárhely, 1943. aug. 3.): pedagógus, eszperantista. Ref. tanítóként kezdte pályafutását szülővárosában 1891-ben. 1901-12 között a siketnémák bp.-i iskolájának tanára, és a munkára nevelés kérdéseivel foglalkozott. 1907-ben lett eszperantista és a Magyar Eszperantista Társ. vezetőségi tagja, 1911-ben főtitkára. 1908-tól vezetett eszperantó tanfolyamokat. 1907-08-ban a La Verda Standardo társszerkesztője, 1909-10-ben a Hungara Esperantisto, 1910-12-ben a Hungara Studento folyóiratok szerkesztője. 1910-ben a szervezett munkásokból álló, a Terézvárosban és Angyalföldön működő Laboro (Munka) Eszperantista Társ. alapító tagja és elnöke lett. 1912-től a temesvári siketnéma intézet tanára. 1913-ban ő vezetett először eszperantó tanfolyamot Hódmezővásárhelyen, és megalapította a Magyar Országos Eszperantó Egyesület helyi csoportját. 1918-ban ugyanitt az MSZDP újjászervezésén munkálkodott. 1918. dec.-ben a Munkások Gyermekbarát Egyesülete helyi csoportjának titkára lett. 1919 első három hónapjában a Vásárhelyi Munkás Újság szerkesztője, majd a Tanácsköztársaság idején a közművelődési ügyek politikai biztosa. A várost megszálló román hadsereg letartóztatta, később bebörtönözték, s büntetéséből szabadulva 1924-ben került vissza Hódmezővásárhelyre. Segítette a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesülete helyi csoportjának megalakulását. Nyugdíjától megfosztva, börtönben szerzett betegsége miatt visszavonult a közélettől. F. m. Esperanto nyelvgyakorló-olvasókönyv és szótár (Bp., 1910); A játék a siketnémák beszédtanítása szolgálatában (Kecskemét, 1905).