Méhes Gyula (Nagykanizsa, 1881. márc. 26. – Bp.,? ): zoológus, paleontológus. Tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en és a műegy: en végezte. 1905-től nyugalomba vonulásáig, 1940-ig a Madách Imre Gimn. tanára volt. 1908-ban avatták bölcsészdoktorrá. 1919 – 23-ban természetrajzi szakfelügyelő, 1926-ban a Crustaceák (rákok) alak- és élettanából egy.-i magántanárrá képesítették. Főleg az élő és kihalt alsórendű rákokkal (fosszilis Ostracodák), valamint a gubacsokkal és okozóikkal foglalkozott. Természetrajzi tankönyveket is írt. – F. m. Adatok Magyarország pliocénkori ostracodáinak ismeretéhez (Bp., 1907 – 1908); Bakonyi triászkori ostracodák (Bp., 1911); Kövesült kagylósrákok Ázsiából (Bp., 1913); Süsswasser Ostracoden aus Columbien und Argentinien (Neuchâtel, 1913); Hazánk tölgyfagubacsai (Bp., 1922); Budapest és vidékének eocén Ostracodái (Bp., 1936); Ostracodes de la Nouvelle-Caledonie (Revue Suisse, Genève, 1939); Über die Eichengallen und Wespen – aus der Umgebung des Balaton Sees (Bp., 1943). – Irod. Széles Margit: Megemlékezés (Földtani Közl. 1960. 90. sz.).