Méhes Gyula (Kraszna, 1897. márc. 28. – Bp., 1970. okt. 10.): farmakológus, biológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952). A kolozsvári egy. orvosi karán megkezdett, de katonáskodása miatt félbeszakadt tanulmányait Szegeden fejezte be be. 1923-tól a szegedi egyetem Gyógyszertani Intézetében dolgozott. Az 1925–26. tanévben ösztöndíjasként a bécsi Gyógyszertani Intézetbe került, ahol 1932–33-ban első asszisztens. Hazatérve a tihanyi Magy. Biológiai Kutatóintézet munkatársa lett (1927). Az 1928–29. évben állami ösztöndíjasként Londonban tanult. Tihanyban 1940-ig működött. Tihanyi évei során általános biológiai, továbbá összehasonlító élettani és farmakológiai kutatásokkal foglalkozott. 1940–44-ben a kolozsvári tudományegy. orvosi karán egy.-i tanár, a Gyógyszertani Intézet ig.-ja. Kolozsvári egy.-i tanári működése során újjászervezte az egy. gyógyszertani tanszékét és vizsgálatokat indított meg a szénhidrát-anyagcserét befolyásoló növényi anyagok felkutatására és hatásmechanizmusuk tisztázására. 1944 őszén elhagyta Kolozsvárt, bevonult katonának. 1946-tól a pécsi gyógyszertani tanszékén tanított nyugdíjazásáig (1969). Két ízben volt (1949–50 és 1951–54) az orvosi kar dékánja. – Irod. Szekeres László: Prof. Dr. M. Gy. (Orv. Hetil., 1971).