Kezdőlap

Menczer Béla (Bp., 1902. nov. 17.Midhurst, Sussex, 1983. jún. 11.): író, publicista. Bp.-en jogot hallgatott, majd a fehérterror alatt Illyés Gyulával, Szegi Pállal, Markos Györggyel, Normai Ernővel és másokkal részt vett röplapok terjesztésével és a lebukottak hozzátartozóinak segítésével az ún. Menczer-csoport munkájában. 1922-ben tizennyolc havi börtönbüntetésre ítélték. Tíz hónap letöltése után szabadult, majd külföldre menekült. Rövid bécsi tartózkodás után Párizsba ment, ahol a Sorbonne-on befejezte tanulmányait. Párizsban Illyés lakótársa, közeli kapcsolatba került Károlyi Mihállyal és a Világosság csoporttal is. Cikkeket küldött a bp.-i Látóhatárnak és a Századunknak. 1930-1933 között Berlinben élt, ahol többek közt Ossietzky lapjának, a Weltbühnének és a szintén baloldali Welt am Montagnak volt a munkatársa. 1934-ben ismét Párizsban olasz antifasiszta lapokba írt. 1934-1939 között Angliában élt. Itt védte meg a bp.-i Századunkba írt cikkében az abesszinokat. Londonban személyes kapcsolatba is került az elűzött abesszin császárral. A II. világháború kitörése után csatlakozott de Gaulle seregéhez. Afrikában harcolt, majd maláriától legyöngülve 1943 és 1946 között a francia felszabadító mozgalom londoni sajtófőnökségén dolgozott. 1946-ban a francia hadseregben leszerelt, és végleg Angliában telepedett le. Történelmi, irodalmi és filozófiai tanulmányokat közölt többek közt a The Tablet, a Contemporary Review, a Slavonic and East European Review, a History Today c. londoni, a La Table Ronde, a La Nation Française c. párizsi, és több német, osztrák, spanyol és olasz folyóiratban s az emigráns m. sajtóban (Ahogy Lehet, Katolikus Szemle, Új Európa). Rendszeresen levelezett a progreszszív m. emigrációval Vámbéryvel és Jászival, aki rokona is volt. Ő írta az Encyclopedia Britannica m. irodalomról és történelemről szóló cikkeit. Kéziratban maradt önéletrajzát, Bread Far from My Cradle (Kenyér bölcsőmtől távol), teljes irodalmi hagyatékával együtt az MTA kézirattára őrzi. Több szépirodalmi műben jelent meg alakja: Illyés Gyula Hunok Párizsban c. (1946) és Normai Ernő: Beatrice egyik apródja (1987) c. munkáiban. – Irod. Fodor Ilona: M. B. Párizsban (Valóság, 1975. 10. sz.); Mr. B. M. (The Times, 1983. jún. 29.); Roland Hill: B. M. (The Tablet, 1983. júl. 2.); Vezér Erzsébet: M. B. halálára (Élet és Irod., 1983. aug. 18.); Czigány Lóránt: M. B. emlékére (Katol. Szle, 1983. 3. sz.).