Merényi Zsuzsa (Barmen, Németo., 1925. jún. 24. – Bp., 1990. aug. 15.): balett-táncosnő, balettmester, szakíró, érdemes művész (1990), Lőrincz György balett-táncos, tanár balettigazgató felesége. Szentpál Olga művészképzőjében tanulta a táncművészetet. 1945-ben lett a szegedi Nemzeti Színház magántáncosnője. 1949-től 1952-ig áll. ösztöndíjjal a leningrádi Zeneművészeti Főisk. balettművész tagozatán A. Vaganovánál képezte tovább magát. Hazatérése után balett pedagógusként működött. Először a Színház- és Filmművészeti Főisk.-n, ahol koreográfiát és balettpedagógiát tanított, majd az Áll. Balettintézetben a klasszikus balett mesternője volt. 1971-ben megszervezte és vezette az Intézetben a pedagógusképző tanszakot. Tanított a Népművészeti Intézetben is. Szakirodalmi munkássága főként a balettmetodika területén kimelkedő. Fontosak Szentpál Olga életművével kapcsolatos kutatásai. A televízióban előadássorozatban ismertette a m. tánctörténetet (1989). – M. Kis könyv a táncról (társszerzőkkel, Bp., 1961); Methodik des klassischen Tanzes (társszerző, Berlin, 1964, 1975, 1976); A klasszikus balett módszertana (Bp., 1985); A kombináció készítés módszertana (Bp., 1987); Szabad tánc irányzatok (A színpadi tánc története Magyarországon c. kötetben, Bp., 1989). – Irod. Körtvélyes Géza: Emlékidéző búcsú M. Zs.-tól (Táncművészet, 1990. 12. sz.).